A kis szirénlány II/II

Andersen egészen közel járt az igazsághoz. Még nekünk is sokat mesélték a történetét. Örök rejtély marad, honnan tudhatott ennyit egy szirén első szárazföldre lépéséről, hiszen ő még gyerek volt, mikor ez megtörtént 1810-ben. Természetesen szó sincs semmi varázslatról az átalakulás során. Mindent teljes mértékben a természet intéz. Nekünk, sziréneknek valóban fájdalmas folyamat, mikor megszabadulunk az uszonyunktól, vagy a vízbe visszatérve visszanövesztjük. Köztudottan nem vagyunk olyan gyönyörű teremtmények, mint amilyennek ábrázolnak, de hát csúnya terméket aligha lehet drágán eladni. Fajonként alig látható árnyalatbeli különbségek vannak az egyébként szürkének ható pikkelyeink között. Szemeink ellenben egységesen rikító kékek. Ugyan egyre jobban alkalmazkodunk a szárazföldi élethez, mégis szükségünk van bizonyos időközönként sós vízre, másképp telj
esen kiszáradunk. Az édesvíz ezen nem tud segíteni, ezért nem élhetünk messze tengertől, óceántól. A szirének kifejezetten csak vízi állatokat ehetnek nyersen. Bármilyen más ételtől ételmérgezést kapunk, ami akár halálos is lehet. A világon nagyjából 150 éve született egy törvény, miszerint szirén kizárólag akkor tartózkodhat szárazföldön, ha a partnere ember. Hibriddel nem házasodhatunk, vagy mindkét félnek vissza kell mennie a vízbe. Egyébként már a kalózok fénykorából is vannak feljegyzések szirén és ember kapcsolatáról. Bizony, a szirének nem csak a halálukba csalogatták a hajósokat. Híres történetek keringenek olyan kalózokról, akik szirének segítségével fosztogattak. Akkor sokkal könnyebb volt az életük. Észrevétlenül élhettek az emberek között teljes titokban. 1810-ben Aqua, egy erős szirén nem értett a szép szóból, és minden tiltás ellenére elcsábította a király egyetlen trónörökösét. Szegény fiú, „rejtélyes körülmények között” vízbe fulladt. Nem is sejtette, hogy csak egy hibridet akart tőle igazából Aqua. Hogy miért fontos a sziréneknek hibridet szülni? A hibrid egy ember és egy szirén szerelemgyereke. Ezek a lények mindkét faj tulajdonságát öröklik egyenlő arányban. Képesek átváltozni a vízben, de nem törvényszerűen. Ha akarnak, növesztenek uszonyt, ha nem akarnak, nem. Nincs szükségük sós vízre a túléléshez, nem száradnak ki a napon, és olyan ételt ehetnek, amihez csak kedvük van. A hibrideknek kicsit halványabb a színük, kevésbé szürkék, inkább már a bőrszín dominál testükön, a szemük pedig rikító zöldek. Természetesen egy hibrid örökli a szirén legjobb képességeit is, mint a vízi állatokkal való kommunikációt, az extrém éles hallást, vagy a fejben való beszélgetést más szirén vagy hibrid egyeddel. Az egyetlen negatívum, hogy egy hibridnek csak egy másik hibridtől lehet gyereke. Ellenben egy nő ember vagy szirén szülés után képes elnyerni a hibrid gyermeke képességeit. Az emberek oldaláról sokkal veszélyesebb és fájdalmasabb, kevesebb eséllyel is történik meg, a szirének viszont nagyrészt megkapják. A törvény szerint egy hibrid bárkivel házasodhat, viszont ha szirénnel köti össze az életét, kötelesek visszatérni a vízbe, és ott élni tovább az életüket. Attól tartok, ez a legfőbb oka, hogy nem lehetünk együtt Dyllonnal. Nem tagadom, évek óta közel áll a szívemhez. Amennyire a bátyámnak tekintettem fiatalabb koromban, annyira tekintem most a legfontosabb embernek az életemben. A családom sosem állt igazán mellettem, de ez nem az ő hibájuk. Farkastörvények uralkodnak a vizekben, mindenki saját magáért felel. Most viszont, hogy lehetőségük lenne szárazföldre jutni, rögtön engem hajítottak az első éhes hiénának. Amint összeházasodik egy szirén egy emberrel, a szirén egész családja szárazföldre költözhet. Az sem érdekli őket, hogy a vőlegényem két szobával arrébb… Ki tudja, kivel érzi magát jól éppen. Tényleg egy ilyen emberrel kell összekötnöm az életem? Talán van annyi szabad akaratom, hogy eldönthetem, kivel akarok együtt lenni.

~***~

Van egy fantasztikus ötletem, de sehol nem találom Dyllont. Próbáltam hallgatózni, szólni hozzá fejben. Nem kaptam választ. Azt hiszem, tényleg elment. Nem hibáztathatom miatta. Nem volt tisztességes, ahogy vele bántam az utóbbi időben. Mintha a boksz zsákom lett volna. Beleütöttem, mikor dühös voltam, kihasználtam, mikor úgy volt kedvem. Ő pedig csak némán tűrte. Csúnyán bántam az egyetlen emberrel, aki igazán mellettem áll már egészen apró korom óta. Nem vagyok benne biztos, hogy nélküle végig tudom csinálni az esküvőt. Muszáj volt elmenekülnöm kicsit a sok nyüzsgő ember elől. Az esküvő helyszínéül szolgáló kastély kertjének azon részére húzódtam el, ahova nem jöhetnek ki a vendégek. Az ceremónia után itt tartanánk fotózást. Nem is értem, miért merültem ilyen mélyen bele az esküvői programokba.

- Azért, mert odáig vagy az esküvőkért.

Rémülten rezzenek össze, mikor meghallom a hátam mögül a dörmögő hangot. Mélyen felsóhajtva fordulok az irányába. Egy közeli fának dőlve figyel, kezei a nadrágzsebébe dugva. 14 évesen előbb hívtam volna férfinak, mint Ryant 30 évesen.

- Köszönöm, tudtam, hogy már tinédzserként is szerelmes voltál belém.

Pimasz vigyorát látva még azért sem tudok haragudni, hogy ismét a fejemben turkál.

- Ne hagyj itt, kérlek. Nélküled nem tudom végigcsinálni.

- Nem fogom végignézni, hogyan teszed tönkre az életed – rázza meg a fejét.

- Figyelj, gondolkoztam, és…

- Nem.

Megszeppenve nézek fel rá.

- Nem is tudod…

- De igen. A válaszom pedig nem.

- Dyllon…

- Nem, Echo. Ha hozzá mész, felejts el egy életre. Nem vagyok hajlandó végignézni az utolsó stádiumot, ahogy elhagyod a régi önmagad. Így is alig ismerek rád, de ha hagyod, hogy felhúzza az ujjadra a gyűrűt, onnantól kezdve tényleg mindennek vége. Megmondtam neked, mennyire szeretlek, évek óta melletted vagyok, vigyázok rád, és évek óta próbálom bebizonyítani, mennyivel jobb helyed lenne mellettem. Ha nem akarsz velem lenni, mert hibrid vagyok, akkor is milliószor jobb embert találhatnál bárhol a világon.

Tisztában vagyok vele, hogy igaza van. Ezért fáj annyira, hogy más miatt vettem fel ma fehér ruhát, nem miatta. Persze, hogy szeretem, te jó ég. Hogyne szeretném. Sosem feküdtem volna le másképp vele úgy, hogy közben mással járok jegyben. Az elmúlt másfél évben, amióta elméletileg kapcsolatban vagyok Ryannel, sokkal közelebb kerültem Dyllonhoz, mint előtte bármikor.

- Nézd, Echo. – Néhány lépéssel lecsökkenti a közöttünk lévő távolságot. Ismét életre kelnek azok a bizonyos pillangók. Azt hiszem, vonzza magához őket. – Nem haragszom azért, ami eddig történt. Megértem, miért gondoltad, hogy jó ötlet az, amit teszel. Ez viszont a te életed. Nem teheted tönkre senki kedvéért. Van jogod úgy dönteni, ahogy neked a legjobb. Biztos vagyok benne, hogy ez a cirkusz nem az, amire te vágysz. Szabadságot szeretnél, kalandot és utazást. Talán nem adhatok neked hibrid képességet, de mégis van itt valami, ami tetszhet. – A zakója belső zsebéből elővesz egy sötétkék selyemdobozt. Nemrég volt dolgom hasonlóval, ráadásul a szíve is úgy kalapál, hogy nem nehéz kitalálni, mire készül. – Segítek kitalálni valamit, elszöktetlek akár a világ azon felére, ahol nincs törvényhez kötve a kezünk. Csak arra kérlek, viseld ezt a meseszép fehér ruhát miattam. Legyél ma és örökké az én gyönyörű, boldog hableányom.

Home Stonestreet